[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Szépség, letisztultság, egyszerűség egy ősi elfojtott romlottsággal egybe fűszerezve. Hollandia neve szorosan összefonódott évszázadokon keresztül a liberalizmussal (melegek házassága, legális drogok, szabadosság), a hippiséggel, a holland vidéken a szélmalmokkal, a tulipánokkal, a virágkertészettel, sajtokkal, kopogó fapapucsokkal. A szabadosság, a liberalizmus viszont nem jelenti egyben a káoszt is, mert az emberek elég nyitottak, vendégszeretők és barátságosak is. A vidéki jelleg – fapapucs, szélmalom, dolgozó földművesek – tökéletesen megférnek a nyüzsgő, állandóan pulzáló nagyvárosi élettel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

A kezdetek

Hollandia területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (isz. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, LiÁ¨ge) kezdtek kialakulni a területén.

 

[LAP TETEJÉRE]

A burgundok kora (1369/ 1473-1482)

A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342-1404) és III. Flandriai Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. A Burgundi hercegek a francia Vallois ház fiatalabb ágát képviselték. Az első valloise herceg így Burgundi-hercegként ura lett Flandriának, Artoisnak, Rethelnek, Burgundiának és Neversnek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Guelders került ellenőrzésük alá. A Burgundi hercegek központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, (Habsburg) I. Miksára, majd unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.

 

[LAP TETEJÉRE]

Habsburg Németalföld (1482-1556)

Burgund Mária halálával (1482) a férje I. Habsburg Miksa kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét és egy kis szeletet Németországból jelentette. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zulphen grófság. A LiÁ¨gei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájára, V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly, mint Német-római császár kapta meg, és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományok ellenőrzését.

 

[LAP TETEJÉRE]

Spanyol Németalföld /Dél-Hollandia (1556/ 1581-1815)

V. Károly német-római császár és spanyol király fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat 1555-ben. A terjedő kálvinizmust a katolikus spanyolok rossz szemmel nézték. a megtorlás, az Alba herceg kormányzósága (1567-73) idején végrehajtott több ezer kivégzés, Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) nyomán kibontakozó szabadságharc élére Orániai Vilmos több tartomány helytartója állt. A lázadó északi tartományokhoz 1576-ban a déliek is csatlakoztak. A belső ellentétek és a spanyol támadások azonban megakadályozták Németalföld egységét. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti Uniót és 1581-ben felszámolt minden II. Fülöphöz tartozó kapcsolatot. A déli tartományok az Arrasi Unióba tömörültek és a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományok a mai Belgium területét jelentették: Flandriai grófság, Artois grófság, Turnai városa, Cambrai, Luxembourg hercegség, Limburg hercegség, Hainaut grófság, Namur grófság, Mechlin, Brabant hercegség, és a Guelders hercegség déli része. Székhelye Brüsszel. Albert halála után (1621) részleges önállóságot élvezett tartományokba visszatért a spanyol ellenőrzés Izabella uralma alatt 1633-ig. A francia-spanyol háború idején több tartomány felett elvesztették az ellenőrzést és kerültek francia befolyás alá (1659-1678).

 

[LAP TETEJÉRE]

Egyesült Tartományok (1581-1795)

A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelgerland, Friesland, Overijssel, Groningen. Belügyeiket tekintve a tartományok függetlenek maradtak, a had- és külügyek és az adózás tekintetében a hágai általános rendi gyűlés irányította. A nagypenzionárius elnevezésű polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló helytartó, aki az Orániai-Nassau-házból került ki irányította az államot. 1609-ben 12 éves fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyobb államok ideiglenes meggyengülése miatt ~ nagyhatalommá válhatott. Kedvező földrajzi helyzete elősegítette az atlanti és a balti kereskedelem találkozási helyének kialakítását és irányítását, Európa pénzügyi központjává válását. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kapott japánban. Gyarmatokat hoztak létre Indonéziában (1596-tól), Guyanában (1602-től), Indiában (1644-től), Brazíliában (1630-54), Tajvanon (1624-62), Észak-Amerikában (1616-67), a Karib-tengeren (1648-tól) és Afrikában (1637-től). Városias, magas életszínvonalú társadalom alakult ki, decentralizált kormányzattal, polgári vezetőréteggel, vallási, politikai és személyi toleranciával, tudományos és művészeti eredményekkel. A spanyol kormány hivatalosan 1648-ban ismerte el, deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomban. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték ~ erősödését. Angol-holland háború (1652-54, 1665-67), francia megszállás, Franciaország elleni háború (1688-97, 1701-13). Sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe az amerikai függetlenségi háború idején (1780-83). Ez utóbbi belső feszültségek kiújulásához vezetett, a konzervatívabb hagyományos uralkodói réteg és a demokratikus törekvések képviselői között. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, 1787-ben megszállta az országot.

 

[LAP TETEJÉRE]

Francia befolyás alatt (1795-1813)

A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795-1806). 1806-ban I. Napóleon - öccse, Lajos számára - létrehozta a Holland Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.

 

[LAP TETEJÉRE]

Egyesült Holland Királyság (1815-30)

A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták az Egysült Németalföldi Királyságot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét csupán a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadóság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekeltség, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt 1830-ban kivívta a függetlenségét, amit a nagyhatalmak 1831-be elismertek, Hollandia csak 1839-ben.

 

[LAP TETEJÉRE]

Holland Királyság (1830-tól)

II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Luxemburggal perszonálunióban volt Hollandia. A katolikusok számára visszaállítják a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az I. világháborúban Hollandia megőrizte a semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is. 1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. Hollandia felszabadítását 1944 szeptemberében kezdték meg és 1945. május 5-ig tartott. 1949-ben lemondott Holland Kelet-Indiáról, mely Indonézia néven új állammá alakult és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolata megszakadt Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben alapítója a NATO-nak. 1963-ban Indonéziának átengedi Új-Guinea nyugati holland részét. 1954-es "birodalmi rendelet" belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenedett. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezik, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 2002-től engedélyezik a könnyűdrogok használatát és az eutanáziát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

[LAP TETEJÉRE]

Természet

[LAP TETEJÉRE]

Domborzat

Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik. E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 322 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.

[LAP TETEJÉRE]

Parti dűnék

Végigkísérik az Északi - tenger partját. A 3 - 5 km széles, helyenként az 50 - 60 m magasságot is elérő dűnesort DNy-on és É - on a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Ny - Friz - szigetek. Melyek mögött a Watt tenger húzódik. A dűnék sivár homokja terméketlen!

 

[LAP TETEJÉRE]

Marschföld

A dűnesor mögött először keskeny majd széles folyami marschföld helyezkedik el. A Scelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel ezt a területet, így jellemzői a folyóágak és azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része a süllyedés miatt mára tenger szintje alatt van. Legmélyebb pontja Rotterdamtól É-ra található ( - 6,7m )! Hollandok a vihardagályok ellen először dombokat, majd gátakat építettek és a szélmalmok segítségével a vizet visszaszivattyúzták a tengerbe! A tengertől visszahódított területek a POLDEREK a múlt század végére tekintélyes méretet értek el.

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km-es gátat emeltek, az úgynevezett zárógátat. A Zuiderzee ezáltal beltengerré vált, amelynek IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát távol tartja, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert hoztak létre, amelyekkel 1.650 km2-nyi területet nyertek. A rendelkezésre álló terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. Ez a katasztrófa, amelynek során sok száz ember vesztette életét. Világossá tette, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tenger nyúlványok elzárását tűzte ki célul. Ma minden tengeri nyúlvány el van zárva, kivéve az Új Viziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek lehetővé teszik Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését. A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszúságú zsiliprendszerrel zárták le, amely 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból áll. Rendes körülmények között ezek a kapuk nyitva vannak, viharesetén azonban leeresztik ezeket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylós állatok halászatát, amely a dagályáramlástól függ. 1986. október 4-én a királynő avatta fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Geest

A geestet a Rajna és a Maas egy É-i és egy D-i részre bontja. A területen akár 50 - 60 méterre is felemelkedő végmorénákkal is találkozhatunk. A mélyebb területek sokszor nagyon rossz lefolyásúak ezért gyakoriak a mocsarak és a lápok is. A szántóföld kevés sok a rét és a legelő.

 

[LAP TETEJÉRE]

Éghajlat

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozásai nem túl nagyok. Az évi átlagos hőmérséklet januárban 2 C körül ingadozik, júliusban pedig majdnem 17 C. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fordulnak elő extrém hőmérsékletek: Hollandiában valaha is mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 C, a legmagasabb pedig +36,8 C volt. A csapadék az év folyamán viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm. Az egyes régiók között nem nagyok a klímabeli különbségek. Az északi és déli rész közötti távolság - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti a befolyását a hőmérsékletre. Kelet felé haladva azonban a tenger befolyása csökkenti a különbséget.

[LAP TETEJÉRE]

Vízrajz

Vízhálózata rendkívül gazdag. Csak végfolyói vannak, amelyek behálózzák az egész országot. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépésekor tagolódik. Egyik ága a D - i Waal a Maas folyóval egy tölcsértorkolatba ömlik. Az eredeti ág Ny- t felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még a Ijessel is. A folyami hálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki melyekben a vízjárás egyenletes ami kedvez a hajózásnak.

Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai

[LAP TETEJÉRE]

Sport

[LAP TETEJÉRE]

Labdarúgás

[LAP TETEJÉRE]

Válogatott

Hollandia labdarúgása a világ elitjéhez a 70-es években zárkózott fel. 1974-ben, és 1978-ban világbajnok is lehetett volna, ám a döntőkben előbb az NSZK-tól, majd Argentínától is kikapott. A hollandok a "totális foci" rendszerét alkalmazták, és napjainkban is alkalmazzák. A kiválóan képzett játékosok lehetővé tették, hogy a posztok tetszés szerint átrendezhetővé váltak. A nagy csapat felbomlása után újra sovány időszak következett. 1988-ban viszont melléjük szegődött a szerencse: megnyerték az EB-t. Azóta változott a csapat teljesítménye és a válogatott ismét visszatért a világ élvonalába. Az 1996-os Eb-n negyedik, az 1998-as VB-n negyedik, a 2002-es VB-re nem jut ki, 2006-ban nyolcaddöntős. Az utóbbi Európa-bajnokságokon általában elődöntős.

[LAP TETEJÉRE]

Ajax Amsterdam

[LAP TETEJÉRE]

PSV Einhoven

 

[LAP TETEJÉRE]